Régen jártam erre, ezentúl ide rögzítem a következő generációknak kisfiam aranyköpéseit, fantáziacsillogtatásait.
Az asztalon egy doboz almalé. Apa eszik, törpikém körülötte sündörög. Meglátja az almalét, kér az apjától.
- Apa, kérek szépen almalét!
- Mindjárt, kisfiam.
Rövid gondolkodási idő után a gyerek:
- Sejtettem...
Gyermeki fantáziája igen korán elkezdte ontani a maga kis teremtményeit:
Van először is a Pandu bácsi. Ő mindig pancsizik és "guttázik". Ez annyit tesz: gutta-gutta-gutta.
Valamint az apja kocsijában lévő telefonkihangosítót elnevezte Nyuszipaxnak. Ez is honnan jött?! De ahányszor Apa beszél telefonon, az a Nyuszipax, vagy ha a beépített hölgyemény keményen ránk förmed, hogy kössük már be magunkat, az is Nyuszipax.
Étteremben kajálunk, gyerek már kicsit túlpörgött. Apa beszél telefonon, fontos üzleti beszélgetés, ilyenkor jobb csendben lenni. A gyerek felkapja az asztalról az élesnek épp nem mondható éttermi késféleséget és elkezdi nyiszatolni az apja karját. Közben ezt mondja elég hangosan:
Vagg-vagg-vagg, levágom apát!
Én itt vinnyogva a röhögéstől lefordultam a székről.
